Eisenstadt (Kismarton) az Eszterházy-család székhelye volt egykor. A mai napig fontos szerepe van a családnak a régió fejlődésében. Annak ellenére, hogy a család székhelye mára már Fertőd. Lakossága körülbelül 13 000 fő. Északról a Lajta-hegység övezi, Soprontól 20 km-re, Bécstől pedig 50 km-re található. 1118-ban III. Lipót Babenbergi őrgróf csapatai, a magyar trónért vívott harcban lerombolták. 1241-ben a tatár pusztította el. 1371-ben a várost védőfallal építették körül. 1405-1406-ban Vilmos osztrák herceg elfoglalta. 1451-ben lett a Habsburgoké. Mégpedig úgy, hogy Mátyás király cserébe a császárnál lévő magyar koronáért lemondott Kismartonról. A magyar koronát Erzsébet királynő, Habsburg Albert özvegye menekítette III. Frigyes német-római császárhoz. Azért, hogy a gyermek Ulászló fejére kerülhessen. III. Frigyes volt Ulászló gyámja, trónkövetelőként lépett fel. Az 1463-as Soproni béke megerősítette a császár tulajdonjogát a városra. 1477-ben Mátyás király hadat üzent III. Frigyesnek, s 1482-ben visszaszerezte Eisenstadtot. Majd 1488-ban Kőszeggel együtt fiának, Corvin Jánosnak adományozta. 1490-ben, Mátyás király halála után, I. Miksa visszafoglalta a nyugat-magyarországi és ausztriai területekkel együtt. Az 1491-es Pozsonyi béke megerősítette a Habsburgok tulajdonjogát.

A kastélypark először csak haszon- és virágoskert volt. 1754-ben francia parkká alakította Matthyas Pöttl. Majd átépítették a kastélyt klasszicista stílusban és ekkor angolpark lett. 1945 óta szabadon látogatható. A parkban láthatjuk a Leopoldina-emlékkápolnát. Közelében mesterséges vízesés található. Itt kapott helyet az Esterházy-kút is.

Kismarton, Esterházy-kastély forrás: kattintson ide