Bécs
| Gps koordináták: |
-Bécs (Wien) tartomány és egyben szövetségi főváros is.
Területe 415 km², lakossága 1,54 millió fő. Az Alpok nyúlványainak keleti részén a bécsi-medencében található. Sajátossága, hogy nem az ország közepén, hanem annak északkeleti zugában 50 km-re a magyar és csehszlovák határtól.
A bécsi medencében már a jégkorszak előtt is laktak illírek és kelták. A rómaiak i.sz. 15-ben vonultak be a bécsi medencébe. I. sz. 400 körül hatalmas tűzvész pusztított a városban. 568-ban a környék avar kézre került. 791-ben Nagy Károly frank király meghódította az avar birodalmat. 805-ben a várost a nagymorva birodalomhoz csatolták, azonban a magyarok egyre többször csatáztak a városért. 900-ban el is foglalták a magyarok, majd Bécs-Stadt lett a neve. Közel 100 évig a magyarok kezén maradt, 991-ben Henrik bajor herceg kaparintotta meg. Tőle és örököseitől elhódította Adalbert babenbergi őrgróf. Feljegyzések szerint a település neve ekkor Vienni. A magyarok Szent István alatt 1030-ban visszaszorították, bekerítették és foglyul ejtették II. Konrád német-római császár csapatait, aki Henrik bajor herceg segítségére érkezett. Henriknek békét kellett kötnie a magyarokkal. Így át kellett adnia 20 000 km² területet, benne Bécset is. 1150-ben visszatértek a babenbergiek, és II. Henrik őrgróf 1155-ben székvárossá tette Bécset. Henrik megpróbált a veszedelmes magyarok belügyeibe is beleszólni, mégpedig úgy, hogy II. Gézával szemben a trónkövetelő Boriszt támogatta. Azonban 1146-ban a Fischa-patak mellett súlyos vereséget szenvedett a magyar seregektől. A Babenberg-család uralma alatt Wien virágzásnak indult. Kereskedelmi központ lett. Bécset városi rangra 1221-ben VI. (Dicső) Lipót herceg emelte. Fia II. (Harcias) Frigyes az utolsó Babenberg-sarj 1246-ban esett el a IV. Béla magyar király ellen vívott vesztes háborúban. 1251-től II. (Přemysl) Ottokár cseh király uralkodott Bécsen. 1278-ban IV. László magyar király mért Ottokárra a híres morva-mezei csatában vereséget. Az elő Habsburg-házi király Rudolf volt. 1365-ben Rudolf herceg, az „Alapító” prágai mintára egyetemet alapított Bécsben. Magyarországról is jöttek tanulni vágyó okos fiatalok. Egyik híres ifjoncunk Bornemissza Péter, aki 1558-ban magyarra fordította Szophoklész Elektráját. A XV. században Bécs átmenetileg német királyi város lett. V. Albrecht Habsburg-herceget, aki 1421-ben elvette Zsigmond magyar király és német császár lányát, Erzsébetet, és 1437-ben cseh-magyar király lett, 1438-ban német királlyá koronázták. Utódaira nézve ez vészterhes örökség volt. 1462-ben testvérháború tört ki Bécs birtoklásáért VI. Albrecht herceg és bátyja, III. Frigyes német-római császár között. A háborúskodás 3 évig tartott, ekkor Mátyás magyar király híres fekete seregével III. Frigyest kiűzte Bécsből. 1490-ben hatalmas ünnepségekkel ünnepelték a királyfi, Corvin János 18. születésnapját. Két napra rá Mátyás gutaütésben halt meg. Halálával felbomlott a birodalom. Majd I. Miksa (Habsburg), III. Frigyes fia ellenállás nélkül foglalta el a várost, Alsó-Ausztriát egészen Székesfehérvárig hatolva magának követelte a magyar királyi koronát. A koronára III. Frigyes német császár is igényt tartott. Végül az 1491-es pozsonyi békeszerződésben kimondták hazánk fölött a Habsburgok utódlási-örökösödési jogát. Ez évszázadokra eldöntötte és meghatározta Magyarország sorsát. 1529. szeptember 23-án Szolimán török szultán seregei megérkeztek Bécsbe, majd október 9-11-én, háromnapos csúfos vereség után elvonultak. Ekkor azonnal elkezdték megerősíteni Bécset. Tizenegy bástyával erősített védelmi rendszert építettek olasz mintára. A reformáció tanainak terjedését eretnekségnek tartották és I. Ferdinánd parancsára követőit a főtéren máglyahalálra ítélték. A katolikus Bécsben terjedt a protestantizmus. Közben tartott a harmincéves háború, 1645-ben Svéd csapatok közelítették meg Bécset. A Duna mocsarainak köszönhetően nem tudták elfoglalni. 1679-ben nagyon sok áldozatot követelt a pestisjárvány. A krónikák szerint magyar földről hurcolták be. 1683-ban pedig újra a török veszedelem fenyegette a várost. Kara Musztafa nagyvezír csapatai I. Lipót császárt kiűzték, de a város népe, polgármestere és grófja kitartottak míg szeptember 12-én Sobieski János lengyel király és Lotharingiai Károly herceg felmentő csapatai megérkeztek. Érdekesség, hogy a Kopasz-hegyet (Kahlenberg) azért hívják így, mert rengeteg levágott kopasz török fejet találtak a harcok után. Az ostrom után az osztrákok összeszedték a törökök után hátrahagyott javakat. Így találtak több zsáknyi zöld színű, ismeretlen eredetű szemes terményt, melyről megállapították, hogy még az állatok számára is ehetetlen. Egy osztrák kém azonban azt tanácsolta, hogy pörköljék meg a zöld szemeket, darálják meg és vízben fözzék ki. Így kedvelték meg a bécsiek a kávét. Azóta mesterien készítik, az egyik legfinomabb kávékülönlegességet Bécsben kóstolhatjuk meg.
Másik érdekesség a tulipán, melyet szintén a törökök terjesztettek el. 1713-ban újabb hatalmas pestisjárvány tizedelte meg a város lakosságát. Aztán Mária Terézia trónra lépésével az osztrák örökösödési háború és II. (Nagy) Frigyes porosz király elleni hétéves háború sújtja a várost. 1763-78 között 15 boldog békeév köszöntött a városra. Azonnal nagyszabású építkezéseket kezdtek, az oktatást- és igazságszolgáltatást reformálták meg, bevezették az általános tankötelezettséget, fényes udvari bálokat szerveztek. 1805. november 13-án Napóleon seregeivel bevonult Bécsbe. Az újabb francia megszállás súlyos megpróbáltatásokkal járt a bécsiek számára. 1810-ben Napóleon és a Habsburg-királykisasszony, Mária Lujza esküvőjét tartották. Hatalmas éhínség volt a városban. 1812. március 12. osztrák-francia szövetségi egyezményt kötöttek, mely szerint Bécsnek 36 000 katonával kell támogatnia a napóleoni hadjáratokat. Aztán 1813. augusztus 11-én Ausztria hadat üzen a francia császárnak. Napóleon bukása után 1814-1815 a bécsi kongresszus éve volt. A koronás fők kidolgozták egész Európa számára a tartós béke alapelveit. 1848-ban a forradalom kibontakozásával felakasztották a hadügyminisztert, Metternichet (külügyminiszter) elűzték, I. Ferdinánd lemondott a trónról, a császári család kénytelen volt Olmützbe menekülni. A liberális forradalmat azonban a hadsereg hamar leverte, majd 18 évesen Ferenc József került a trónra. Az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc eseményei kapcsán a magyar és osztrák történelem összefonódott. Debrecenben Kossuth Lajos vezetésével kimondták a Habsburg-ház trónfosztását. Az 1867-es osztrák-magyar kiegyezést (Ausgleich) a bajor származású Sissi hercegnőnek tulajdonítjuk. Ő volt Ferenc József felesége, nagyon szerette a magyarokat. A kiegyezés utáni dualista monarchia vezetője a császár lett. Közös védelmi, külügy és gazdaságpolitikája volt a dualista monarchiának, de mindkét államnak külön Parlamentje lett. 1866-ban a porosz háború alatt Ausztria nehéz helyzetbe került, Sissi közbenjárásával Deák Ferenc vezetésével megtörtént egy kiegyezési folyamat. Kialakult a kettős monarchia, Bécs és Budapest egyenrangú fővárosokkal. 1914. június 28-án Szarajevóban egy szerb nacionalista lelőtte Ferenc Ferdinánd Habsburg trónörököst. Ferenc József 1916-os halála után I. Károly került trónra. Koronázásával az utolsó királykoronázás zajlott le a Monarchiában. 1918. november 12-én kikiáltották Ausztriában a köztársaságot. Az osztrák-magyar hadak lerohanták Szerbiát. A konflikusban több európai ország is állást foglalt, így kitört az I. világháború. 1919-ben Saint-Germainen-Laye-ben kötött béke szerint az Osztrák-Magyar Monarchia nagy részét felosztották a szomszédos államok között. Megalakult a független Csehszlovákia, Magyarország, Lengyelország és Jugoszlávia. A világháború gazdaságilag tönkre tette az országot, a magas munkanélküliség pedig politikai nyugtalansághoz vezetett. 1934-ben fegyveres felkelést robbantottak ki a szociáldemokraták, melyet Engelbert Dollfuss kancellár a fasiszták segítségével elfojtott és feloszlatta a parlamentet. Még ugyanebben az évben Dollfusst náci szimpatizánsok meggyilkolták. 1938-ban az osztrák származású Adolf Hitler német csapataival megszállta Ausztriát. 1945. április 14-én a szovjet hadsereg felszabadítja Bécset. A város négyhatalmi megszállás alatt állt. 1945. augusztus 23-án a Schwarzenbergplatzon a szövetségesek katonai parádét rendeztek, a szovjet Konyev marsall, az amerikai Mark Clark tábornok, az angol Mac Creery és a francia Bethouard altábornagy jelenlétében.
A város a Dunának köszönheti jelentőségét, pedig nem is a Duna partjára települt. A folyam ezen a részen törte át a Közép-Európát Kelet-Európától elválasztó hegyláncot, de nem a város közepét szeli át, hanem a szélén folyik el. A bal parton csak két peremkerület alakult ki, mely több faluból és iparnegyedből áll. Ez a XXI. Floridsdorf és a XXII. Donaustadt. Az összes többi peremkerület a Duna jobb partja és a Bécsi erdő (Wienerwald) közötti vidéken terül el. Földrajzi fekvésének köszönhetően mára Bécs modern világvárossá fejlődött. A Duna szinte évről évre kiöntött. Többször történtek kísérletek a Duna szabályozására, hogy elkerüljék az árvízveszélyt és a vízi szállítást is biztonságosabbá tegyék. Feljegyzések szerint a legpusztítóbb árvíz 1501-ben sújtotta a várost. 1598-ban II. Rudolf uralkodása idején új medret ástak a Dunának. Névadó folyója Bécsnek a Wien, a bécsi erdőben ered, végigfolyik a városon és a Duna-csatornába torkollik. A városképhez hegyek, dombok is tartoznak. Bisamberg 360 m magas, Leopoldsberg 423 m magas, Kahlenberg 483 m magas, Wienerwald hegyvonulat, mely 542 m magas kilátótornyával (Hermannskogel) és az 1978-ban létesített 106 m magas postatorony (Funkturm). Bécs klímája télen-nyáron kellemes. Érdemes megemlíteni azt az enyhe szellőt, melyet a bécsiek bécsi szellőcske (Wiener Lüfterl) néven becéznek. Ez a légmozgás nyugat vagy északnyugat felől érkezik szünet nélkül, tisztítja a levegőt és estére mindig lehűti a várost. Bécs város 23 kerületre oszlik.
A XVIII. századi Bécs volt Mozart, Haydn, Beethoven és Schubert otthona. Az újító szellemű uralkodók átszervezték a birodalom közigazgatását és így sikerült ellenállni a forradalmi Franciaországnak. Bécs a XIX. században is meg tudta őrizni vezető kulturális szerepét, itt élt Johann Strauss és Freud is.
Bécs látnivalói:
-A Stephansplatz a Szent Istvánról elnevezett belváros központja. A XVIII. század végéig temető volt itt, az 1679-es nagy pestisjárvány halottainak nagy részét idetemették.
-A Stephansdom (Szent István-székesegyház) egész Ausztria legfontosabb gótikus stílusban épült műemléke. Névadója István a kereszténység első vértanúja i.sz. 37-ben megköveztek, mert hirdette és vallotta, hogy Krisztus isten fia. A székesegyházat évszázadokon át építették. A bazilika nyugati főhomlokzatát 1230-40 között építették. 1258-ban egy hatalmas pusztító tűzvész volt a városban. Majd a cseh II. Ottokár építtette sokkal nagyobbra, mint amilyen eredetileg volt. II. Albrecht aztán tovább bővíttette, már gótikus stílusban. IV. (Habsburg) Rudolf 1359-ben lerakta a megnövelt főhajó és a Szent István-torony (Stephansturm) alapkövét. A munkálatok azonban közel 100 évig elhúzódtak. A 137 méter magas torony építését 1433-ra fejezték be, a főhajó vezetését 1455-re. A 137 méter magas harangtornyának 21,3 tonnás Pummerin nevű nagyharangját 1711-ben öntötték a törököktől elfoglalt ágyúk bronz anyagából. Közben III. Frigyes uralkodása alatt elkezdték az északi Sas-torony (Adlerturm) építését. 65 méter magasban a munkálatok félbe maradtak, mert Hans Puchsbaum mester lezuhant az állványzatról. Aztán Corvin Mátyás (Bécs megszállója) magyar király folytatta a munkálatokat. A mai napig folyamatos restaurálásra szorul az épület. A székesegyházat kirándulásunk során érdemes meglátogatni. Falához „tapad” egy kis barokk Pförtnerhaus, azaz a kapus háza. Itt vehetjük meg belépőjegyünket, innen mehetünk fel 343 csigalépcsőfokon a toronyba. Fent azonban a páratlan látvány kárpótol bennünket a fáradozásunkért. Egész Bécs a lábunk alatt hever. Ezért volt a toronyőr egyben a város tűzbiztosa is. Szomszédságában a XVIII. századi rokokó kovácsoltvas rács, mely a templom alatt húzódó Katakombákat (Katakomben) bejáratát rejti el. A templom és a tér alatt szerteágazó kriptafolyosók vannak. A kis előcsarnokot ravatalozónak használták. Érdekesség, hogy 1791. december 6-án itt volt felravatalozva Mozart. Itt van a Fejedelmi kripta (Herzogsgruft), mely IV. Rudolf és felesége szarkofágját, a császári ház elhunyt tagjainak veséjét réz urnában. A Sas- vagy Északi-torony (Adlerturm vagy Nordturm) toronylábazatába beépítettek egy vasfogantyút az ún. Menedék-markolatot (Asylgriff). VI. (Babenbergi) Lipót herceg menedékjoggal ruházta fel a templomot. Eszerint 1638-ig mindazok, akik valamilyen okból kifolyólag üldözötté váltak és sikerült a kapuig eljutni és megfogni a fogantyút, megmenekültek. A múzeumban sírkövek, szobrok sokasága ismerteti meg az osztrák történelemmel az idelátogatókat. A dóm híres harangjának neve a hangfestő (Bummerin vagy Pummerin), Az eredetit 1711-ben 180 török ágyúból öntötték, a déli (Steffl) toronyba függesztették fel, majd 1894-ben áthelyezték az alacsonyabb csonka toronyba, mert magas kilengése veszélyeztette a déli tornyot. 1945 áprilisában a dómot veszélyeztető pusztító tűzvész miatt lezuhant. Töredékeiből Felső-Ausztriában kiöntötték a mását, mely 3 méter magas, 10 méter átmérőjű, több mint 20 mázsa súlyú lett. A csonka toronyba került vissza, de ma már csak ünnepi alkalmakkor és szilveszterkor szólal meg. A hagyományoknak megfelelően beharangozza az újévet. A gótikus előcsarnokban van a Kereszt-kápolna, ahol 1754-óta nyugszik Savoyai Jenő herceg. Mai neve Savoyen-Kapelle. Láthatjuk a Péter-Pál-oltárt, a Cseléd-Madonna szobrot, a szószéket és a Szent Cecília-oltárt is. Aztán a Szent Borbála-kápolna (Barbarakapelle), vagy Habsburg (IV.) Rudolf herceg és felesége 1378-ból származó síremléke. 1934-ben a fejedelmi kriptát feltárták, épségben találták meg benne a herceg halotti ruháját. Most a Dóm és Egyházmegyei Múzeum (Dom- und Diözesanmuseum) őrzi. Aztán itt találjuk a híres Bécsújhelyi oltárt (Wiener-Neustädter Altar), a Nepomuki Szt. János-oltárt, a barokk széksort (püspökök mellszobraival), VI. Pius pápa mellszobrát, Szt. Kristóf-szobrát, az apostolfejekkel kitöltött kör alakú falfestményeket, a barokk főoltárt, a Téli-szentélyt (Winterchor), a Szt. Károly-oltárt, az oldalkápolnában elhelyezett III. Frigyes német-római császár hatalmas síremlékét, a Katalin-kápolnát (Katharinenkapelle), a Szt. József-oltárat, a Januarius-oltárat, a Szentháromság-oltárat, a Szt. Sebestyén-oltárat. A déli oldalhajó végén egy magyar eredetű műkinccsel találkozhatunk. Az orosz ikonokra emlékeztető képet 1676-ban Pap István festette és a Szabolcs megyei Máriapócs falu templomában volt. 1698-ban I. Lipót császár Bécsbe vitette, mert több hívő sírni látta az ikon-Madonnát. A székesegyház kápolnái csak idegenvezető kíséretében látogathatók meg.
-A máltai lovagrendnek ajánlott keresztelő Szt. János-templom (Malteserkirche) empire homlokzatával beleolvad az utca házsorába. Belépve gótikus csarnokot látunk. A templom a híres 1258-as hatalmas tűzvész idején súlyosan megrongálódott. Helyreállítását II. (Přemysl) Ottokár végeztette el.
-Az Eszterházy-palota a XVII. század közepén Grundemann von Falkenberg báró számára épült. Ez egy kétemeletes barokk városi ház, melyet száz év múlva az Eszterházyak megvásároltak. 1870 körül az egyik Eszterházy herceg átépítette Kratochwill Zsuzsanna kedvéért, aki mint tudjuk, hogy Vajda János „Gina”-verseinek ihletője volt. Az épületben most rulett-kaszinó működik.
-A Hotel Sacher szálloda az 1876-ban alapított cukrászdából és étteremből lett. A Sacher-luxusszálló elsősorban a Sacher-tortáról vált híressé a világban. 1832-ben a 16 éves Franz Sacher szakácstanonc Metternich udvarában véletlenül készítette el a tortát. Azóta világszerte híres, azonban az eredeti kézzel írott receptet nagyon szigorú titok övezi. Elegáns fadobozba szállítják, így sokáig eltartható és friss marad adalékanyagok és tartósítószer nélkül. Az étterembe külön vitrinben őrzik azt az abroszt, amelyre Madame Sacher a híres vendégektől autogramokat kért. Az aláírásokat utólag kihímeztette.
-A Providentia-kútja (Providentia-Brunnen) az új piac (Neuer Markt) legszebb dísze. 1739-ben Georg Raphael Donner osztrák barokk szobrász készítette. Eredetileg a bécsi városatyáknak a város fölött gyakorolt bölcs gondviselését kellett volna jelképeznie. Ez azonban hamar feledésbe merült és a szökőkutat Donner-kútnak (Donner-Brunnen) nevezik. A pletykák szerint a Providentia bájos arcát szeretőjéről, szállásadója feleségéről mintázta. A medence peremén 4 hatalmas figura, a szigonyos fiú a Traun folyón, egy nőalak a March-ot, egy az Ybbs-et, a szakállas aggastyán az Enns folyót jelképezi. Az eredeti szobrokat bronzból öntötték és a Belvedere-ben az Osztrák Barokk Múzeumban tekinthetőek meg.
-A Kapucinusok „az angyalok Szűz Máriájának” szentelt temploma (Kapuzinerkirche) 1622-32 között épült, 1691-ben részben leégett. 1842-ben klasszicista homlokzattal állították helyre. Azonban 1935-36 között régi rajzok alapján visszaállították az eredeti állapotába. A kerítésfalon kialakított fülkében található Marco d’Aviano (szerzetes, akiről Bécsben egy közeli kis utcát is elneveztek, Bécs 1683-as török ostroma idején a várost védők tábori papja is, valamint I. Lipót császár tanácsadója is volt) kapucinus barát bronzszobra. A kerítés kovácsoltvas kapurácsát a schönbrunni kastélyból hozatta ide a császár. A templom hatalmas dongaboltozatú hajójában látható a Császár-kápolna (Kaiserkapelle), a sarokfülkékben a Habsburg-uralkodókat ábrázoló fából faragott szobrokat láthatjuk. Itt nézhetjük meg a márvány oltárt, a falakon festmények, melyek Szűz Mária születését és az Angyali Üdvözletet ábrázolja. A márvány oltár Johann Lucas von Hildebrant, barokk építész rajzai alapján készült. Az oltár mögött Marco d’Aviano sírkövét láthatjuk. A falba épült márvány kapuív a XVII. századból maradt fenn, ez volt a kolostor felőli bejárat. A főoltár intarzia-díszes a XVIII. század első feléből való. 1618-ban Anna császárné (Habsburg Mátyás felesége) a halálos ágyán adományozta ezt a telket a kapucinus rendnek. Azért, hogy itt építhessék fel templomukat és kolostorukat. Egy kikötése volt, hogy a templom kriptája a Habsburg-ház családi sírboltja legyen. A kapucinus kripta (Kapuzinergruft) vagy császári kripta (Kaisergruft) azóta a család 140 tagjának, köztük 14 uralkodónak a temetkezési helye. A föld alatti sírbolt több részre oszlik. Az Angyalok kriptája (Engelsgruft) a folyosórendszer legrégebben készült része. 1633-ban itt helyezték el Anna császárné és férje, I. Mátyás érckoporsóját. A Lipót-féle kripta (Leopoldinische Gruft) 1657-ben készült. Lipót főherceg és a Habsburg-ház több más családtagja, köztük 12 gyermek koporsóját rejti. A Karolina-féle kripta (Karolinische Gruft) I. Lipót és I. József császár koporsóját (Johann Lucas von Hildebrandt híres tervező tervezte, csodálatosan szép) Erzsébet Krisztina császárné szarkofágját, VI. Károly császár koporsóját tartalmazza. Mind-mind iparművészeti és kultúrtörténeti jelentőségű. 1753-ban Mária Terézia terveztette meg a Mária Terézia-kriptát (Maria Theresien Gruft). Itt láthatjuk a császárné és férje hatalmas rokokó ikerszarkofágját, valamint fia, a kalapos király (II. József) egyszerű ólomkoporsóját. Itt nyugszik díszes koporsóba a kripta egyetlen nem Habsburg „lakója” Karoline Fuchs-Mollard grófnő, aki a császárnő nevelőnője volt. 1824-ben építették a Ferenc-kriptát (Franzensgruft), melyben I. Ferenc császár rézkoporsóját láthatjuk. Aztán a Ferdinánd-kripta (Ferdinansgruft), az I. Ferenc József-kripta (Franz-Josepsh-Gruft) és az Új kripta (Neue Gruft) következik, melyben Miksa császár (1867-ben Mexikóban kivégezték) koporsója található. A Habsburg-ház itt eltemetett családtagjainak nyugalmát 1940-ben Adolf Hitler zavarta meg. Napóleon és Mária Lujza Habsburg főhercegnő fiának, a szerencsétlen reichstadti herceg koporsóját kiemeltette és Párizsba vitette. Az egyetlen megkoronázott Habsburg-sarj, I. Károly osztrák császár (magyarul IV. Károly), akit nem ide temettek. Ő 1922-ben száműzetésben halt meg Madeira szigetén. Ő volt az utolsó Habsburg. A család tagjainak veséjét holttestüktől távol a Stephansdomban, szívét pedig az Augustinerkirche falai közt őrzik.
-A Dorotheum hatalmas tömb, a középkor óta folyamatosan új szárnyakkal bővül. A Klarissza-rend zárdája és kápolnája volt. A Dorottya-rendieknek templomuk és kolostoruk volt, valamint a Királynő zárdája is itt jött létre. Eredetileg a Dorottya-rendi leányiskola volt a Dorotheum.
-A Svájci evangélikus templom (Schweizerische Evangelische Kirche) a királynő zárdájának egykori kápolnája volt. Az udvaron még láthatók az egykori zárda maradványai. A templomba csak istentisztelet idején (vasárnap 10-óra) léphetünk be.
-A Szűz Máriának, az angyalok királynőjének ajánlott evangélikus-luteránus templom (Evangelisch-lutherische Kirche zur Heiligen Maria, Königin der Engel) a Klarissza-rend zárdájának egykori kápolnája. Kései reneszánsz stílusban épült Jacopo Viviani udvari építész tervei szerint. 1783-ban feloszlatták a rendet, majd II. József türelmi rendeletére hivatkozva megvette az evangélikus-lutheránus egyház. Így lett Bécs első protestáns temploma. A II. világháborúban megsérült, 1948-ban állították helyre. A templomba csak istentisztelet idején (vasárnap reggel 8, 10 óra, csütörtök 18:30-ig) léphetünk be.
-A Lipót-kút (Leopoldbrunnen) a szökőkút főalakja az ólomból öntött Szt. Lipót egy gyermekkel, melyet 1804-ben Johann Martin Fischer készítette.
-A Szentháromság-oszlop (Dreifaltigkeitssäule) más néven pestis-oszlop. Az emlékmű készítésére I. Lipót császár tett fogadalmat az 1679-es nagy pestisjárvány után. Még abban az évben felállítottak egy ideiglenes emlékművet. Ez fából faragott volt, Szentháromság csoportot és kilenc angyalt tartalmazott. 1687-ben ezt eltávolították és hat év kemény munkájával készítették el a jelenlegit. 21 méter magas oszlop egy többszintes piramis. Legalsó szintjén a Hit allegorikus alakja egy angyalka segítségével a mélybe taszítja a pestist. A következő szinten térdenállva imádkozik a császár. Az oszlop tetején a Szentháromság emelkedik ki. Barokk stílusú, a bécsiek a „kőbe vésett habostorta” néven emlegetik.
-A József-kút (Josefsbrunnen) a Lipót-kút párjaként készült. 1804-ben ezt is Johann Martin Fischer készítette. Főalakja ólomból öntve, Szt. József egy gyermekkel.
-A Bartolotti-Partenfeld-palota a barokk Graben (árok, tágas, forgalmas üzletutca) egyetlen maradványa. Lépcsőházában láthatjuk a Nepomuki Szt. János-szobrot (Johann Nepomuk Nestroy).
-Nestroy szülőháza 1762-ben épült. Első emeletét szép kovácsoltvas erkélyrács díszíti.
-A Jungferngasse Bécs egyik legrövidebb utcácskája. Egy-egy házból áll, elődeiket a középkorban amolyan „sóhajok hídja” kötötte össze. Erről a hídról esett le a középkorban egy fiatalember, aki a két ház egyikében lakó leányhoz (neve Frowitza) akart bemászni az ablakon. A leányt ezután pellengérre állították a templom kapujában.
-A Szt. Péter-templom (Peterskirche) két tornya és zöld, patinás kupolája teszi Bécs egyik jellegzetességévé. A főkapu szürke márvány, tetején Franz Kohl allegorikus alakjai és angyalkái, Szt. Péter aranyozott jelvényeivel, vasmacskával (Szt. Péter a halászok védőszentje), kulcsokkal (mivel a menyország kapusa), pápai koronával (Mert rá építtetett az egyház). A templombelsőt a gazdagság, túldíszítettség jellemzi. A szerény gyóntatószékek intarziásak, dúsan aranyozottak. Az orgona erkélye alatt Wolfgang Lazius 1586-os reneszánsz síremléke is itt található.
-Isten szeme a Szt. Péter-templomnál (Auge Gottes am Peter) elnevezésű házban, miután szakított Colloredo salzburgi érsekkel, 1781-ben szobát bérelt Wolfgang Amadeus Mozart. II. József császár megrendelésére itt írta a „Szöktetés a szerájból” című operáját az új Nemzeti Színház számára. Még egy érdekesség, hogy itt kérte meg a háziúr (Weber) kisebbik leánya, Costanze kezét.
-A Lamberg-palota a XVII. században épült. Belső termei fényűzőek, fehér-arany rokokó díszítéssel, az ajtókeretek faragottak, a kályhák porcelánból vannak. Házi kápolna is szolgálta az itt élőket. Franz Philipp Lamberg grófról tudnunk kell, hogy 1848. szeptember 5-én V. Ferdinánd Magyarország császári biztosává és katonai főparancsnokává nevezte ki. Majd Pestre küldte, hogy oszlassa fel a magyar országgyűlést. Szeptember 28-án érkezett Pestre, csak sajnos a forradalmi tömeg meggyilkolta a hajóhídon.
-Az Eszterházy-palotát 1695-ben Esterházy Pál herceg, magyar nádor részére építették. A kápolna orgonáján zenélt Joseph Haydn, aki 1761-1790 között a hercegi családnál dolgozott. Szinte minden télen a palotában lakott, de a cselédek asztalánál kapott enni. A palota a mai napig a burgenlandi Esterházyak tulajdonában van. A palota mentén van egy kis sikátor, ahol az Esterházy-Keller borpincét találjuk ma. Külső homlokzatán egy emléktábla jelzi, hogy 1809-ben Napóleon tábornoka, Berthier generális itt ütött tábort.
-A Caprara-Geymüller palota a Caprara család részére épült 1698-ban. Ma az angol nagykövetség konzulátusi hivatala működik itt, de a XVIII. század végén a franciák vették meg a Caprara-családtól, hogy nagykövetük palotája legyen. 1798-ban a francia nagykövet, Jean-Baptiste Bernadotte, későbbi svéd és norvég király, az épület hátsó részén felhúzatta a fiatal Francia Köztársaság zászlaját, a forradalmi trikolórt. Ebből hatalmas botrány lett. Hiszen e forradalomban fejezték le Mária Terézia lányát, Mária Antoinette-et. A felbújtott tömeg megtámadta a palotát, letépte a lobogót és rombolt sokáig. 1798-ban Johann Heinrich Geymüller bankár megvette a palotát, felújíttatta a belső termeket empire stílusban. Egy olyan szalont tartott fent, ahol a kor minden írója, politikusa, zeneszerzője, festője megfordult itt.
-A Pálffy-palota a Pálffy grófok palotája volt. Ne keverjük össze őket a Pálffy hercegi családdal. Az épület 1809-ben leégett a napóleoni ostrom idején. Később négyévi munkával újjáépítették.
-A Mária megkoronázásának háza (Haus Krönung Mariä) késő gótikus XVI. századi lakóház. Nevezetessége az a barokk szoborcsoport, melyet a bejárat fölé tettek. Madonnát aranyozott koronával, féldombormívű felhők között koronázzák meg. Aranyozott a kereszt, a földgömb, a galamb és az isten-szem jelkép is.
-A Montenuovo-palota a Montenuovo hercegi család nagyobbik palotája. Reneszánsz elemeket felhasználó klasszicista stílusban épült. Itt található Szt. György bronz lovasszobra.
-A Freyung tér nevében középkori fogalomra utal. Megszabadulást jelent, ugyanis szökött jobbágyok, politikai üldözöttek itt három napig biztonságban voltak, ha elérték a helyet.
-Az Ausztria-kút tetején láthatjuk Ausztria pajzsos-lándzsás-koronás jelképét, talpazatán a birodalom kiterjedését, a Duna, az Elba, a Po és a Visztula folyók allegorikus alakjai jelképezik. A kút Ludwig Schwanthaler munkája, családjában 250 évig, hét nemzedéken át követték egymást a kitűnő barokk szobrászok. A kút tengelyére állított bronz-figurákat Ferdinánd Miller öntötte, szekerekre rakták, majd 15 nap múlva megérkezett a rakomány. A legenda szerint a szobrok belseje üreges volt, mert Schwanthaler szenvedélyes dohányos volt és így csempésztette be a rengeteg szivart, nem akarta a vámot kifizetni. Állítólag a szivarok még ma is a szobrok belsejében vannak, mert hirtelen beteg lett és így állították fel a szobrokat.
-A Skót Miasszonyunk apátsági és plébániatemploma (Schottenkirche) a belváros legrégebben épített temploma. A XVII. században építették át és a mai napig így láthatjuk. Itt áll Babenbergi Henrik (Jasomirgott) herceg szobra. II. Henriknek is nevezik. Ő alapította a skót apátságot. Politikai megfontoltságból alapította a kolostort. Bécset székvárossá tette, létrehozta benne udvarát, akkor szerzetesekkel telepítette be, hogy a rendház a várost igazi rangra emelje. Regensburgból behívta az ír Sz. Jakab-rendi atyákat, akiket tévesen neveznek skótoknak. 1155-ben lerakták rendházuk alapkövét, még a városfalakon kívül s előtte a Freyung tér ezért biztosított menedéket azoknak, akik a városkapukon nem juthattak volna be. A szerzetesek éltek is az érinthetetlenségi jogukkal, melyet a herceg biztosított nekik. Templomuk és kolostoruk kapujából visszaparancsolták az üldözőket. 1418-ban német bencések váltották fel őket, a Babenbergeket pedig a Habsburgok követték, akik megvonták tőlük a menedéknyújtás jogát. A kolostort II. József fosztotta meg ősi immunitásától, feloszlatta a szerzetesrendeket. 1276-ban tűz ütött ki a templomban, helyreállítása csak ötven év múlva készült el. 1443-ban földrengés rongálta meg, helyreállítása tizenkét év alatt készült el. Most már gótikus stílusban épült. 1637-ben beomlott a főtorony, maga alá temette a szentélyt. 1692-94 között állították helyre a főtornyot. A szentélyben a toronyfeljáró előtt található a Windischgrätz hercegi család sírboltja. A szentély mögött van a kripta (Gruft) lejárata, melyet 1960-ban vörös márványból készítettek. Századunk elején ide tették le II. jasomirgott) Henrik fehérmárványból készült szarkofágját. Itt nyugszik második felesége Theodóra és leánya, Ágnes is. Itt található Ernst Rüdigen von Starhemberg gróf hatalmas vaskoporsója. Ő városvédő főparancsnok volt a második török ostromnál. A kriptát csak idegenvezető kíséretében látogathatjuk meg.
-A Skót alapítvány, alapítványi rendház (Schottenstift) eredetileg román, majd gótikus, később barokkosított épületet a múlt század elején lebontották, majd klasszicista stílusban hatalmas együttessé építették. Hatalmas belső udvarán látható a Jasomirgott-kút (Jasomirgott-brunnen). Ez Johann Sebastian Wagner 1652-ből fennmaradt alkotása. A kolostor épületében lakott id. Lucas Cranach, itt festette a „keresztre feszítés”-t, itt írta Franz Grillparzer „Sappho” című tragédiáját, valamint e házban lakott Liszt Ferenc 1869-86 között, valahányszor Bécsben tartózkodott. Ezt tábla jelzi, melyet Farkas Zoltán készített és Budapest adományozta Bécs városának. A képtár az első emeleten van, osztrák, olasz és németalföldi festményekkel büszkélkedhet. Az apátságot csak szombaton 14 és 16 órakor tekinthető meg. Kivéve a húsvét, a pünkösd és a karácsony hetét.
-A Harrach palota a Harrach grófi család számára épült. A második világháború alatt súlyosan megrongálódott. Az első emeleti termekbe szép díszes lépcsőházban juthatunk fel.1974-ben belül összekapcsolták a szomszédos kisebb értékű és a háborúban szintén megrongálódott Ferstl-és Hardegg palotával.
-A Kinsky palota a Kinsky hercegi család városi palotája volt. Leopold Joseph Daun gróf megbízásából 1713-1716 között építették át. Daun, Mária Terézia hadvezére, Prága felszabadítója, és a kolini csata győztese volt II. (Nagy) Frigyes porosz király ellen vívott hétéves háborúban. A sokféle célt szolgáló palotában még ma is lakik egy Kinsky herceg.
Amikor még Kinsky Ferdinánd herceg volt a palota ura, Beethoven zenetanárként volt ide bejáratos. Később már az itt tartott fényes úri estélyeken zongorajátékával és saját szerzeményeivel szórakoztatta a vendégeket. 1809-ben Beethoven el akarta hagyni Bécset, Kasselbe akart menni. Ekkor Kinsky herceg kezdeményezésére Rudolf főherceg és Lobkowitz herceg közösen életjáradékot fizetett a művésznek.
-A Pasqualati-ház (Pasqualatihaus) négyemeletes barokk polgári bérház. 1797-ben Josef Benedikt von Pasqualati orvos építtette. A kapu fölött ma is látható a bárói címere. Ludwig van Beethoven 1804-15 között többnyire itt lakott, Pasqualati a negyedik emeleten 5 szobát biztosított a zeneszerző számára. Itt alkotta meg a IV., V., VII. szimfóniáját, a Fideliót, a III. Leonóra-nyitányt, a IV. zongora- és hegedűversenyt és még sok egyéb azóta híressé vált műveit. Ezt a lakást múzeummá alakították Beethovens Wohnung (Beethoven lakása) néven. Beethoven 1787-ben jött először Bécsbe. Ekkor 17 éves volt, tele reményekkel érkezett meg. Mozarttal akart találkozni, hogy megmutassa tudását. 1792 novemberében végleg itt telepedett le. Harmincöt év alatt 60 helyen lakott a városban. Itt a Pasqualati-házban lakott a leghuzamosabb ideig. A lakás-múzeumban eredeti berendezési tárgy egy éjjeliszekrény, egy állóóra, valamint egy cukortartó fémdoboz. A cukortartót 1827. május 5-én elárverezték több holmijával együtt. Az ő utódai később azonban visszaadományozták a múzeum számára. Érdekes emléktárgy egy ajtókilincsnyél és ajtózár. Ez annak az elővárosnak (Alser Vorstadt) a kilincse, ahol a művész meghalt. Később Gustav Mahler zeneszerző hagyatékából előkerült a kulcslyuk rézfedele is. Itt látható mellszobra, melyet még életében (1821) készített róla Anton Dietrich. Valamint egy maszk, melyet 1812-ben Franz Klein arcára tapasztva készített. Itt látható egy zongora, melyen sosem zongorázott, a kottaállvány sem az övé volt. Valamint fotokópiaként láthatjuk itt két végrendeletének oldalait is.
Ebben a házban látható az Adalbert-Stifter-Museum. Beethoven egykori lakásának 3 szobájában alakították ki a múzeumot. Stifter osztrák író és tájképfestő volt.
-A Porcia-palota Salamanca-Ostenburg gróf megbízásából épült 1546 után. Kétemeletes, reneszánsz palota.
-A Trauttmansdorf-palota kisebb, kétemeletes klasszicista stílusban épített palota. Homlokzatát a XVIII. században átalakították. Kapuján oroszlánfejes kopogtatók díszítik, valamint koronás címer. Hátsó szárnyépülete a második világháborúban megsemmisült.
-A Batthyány-palota a Batthyányiak három palotájának összeépítéséből jött létre. A III. emelet magasságában helyezték el a koronás címert, alatta kovácsoltvas ráccsal keskeny francia erkély van. A homlokzat urnadíszein kígyók, fölöttük páncélos vitézek szobrai díszítenek. Az előcsarnokot szép stukkódíszek teszik varázslatossá.
-Az egykor Osztrák-Magyar Bank és elődje az Osztrák Nemzeti Bank három palotát foglal magába. A középső épület homlokzatán a 12 szobor Ausztria népeit és nemzetiségeit jelképezi.
-A Magyar Nagykövetség két régebbi barokk palota egyesítéseként jött létre. Az egykori Strattmann-majd Windischgrätz-palotát 1747-ben Nádasdy Lipót gróf, magyar kancellár vette meg. A kancellári székben utódja Esterházy Ferenc herceg lett. Az épületet ő alakíttatta át. A második világháborúban a szép rokokó és klasszicista berendezés nagy része megsemmisült. A tanácsteremben megsérült még Mária Terézia-freskója is. Mára azonban restaurálták, megtekinthető. Két további szalonban Mária Terézia magyar királynővé koronázásának pozsonyi jeleneteit láthatjuk a falfestményeken.
-A Liechtenstein-palota Bécs legszebb főúri palotáinak egyike. A hatalmas telek beépítését nem a Liechtenstein hercegi család, hanem Kaunitz gróf számára kezdték el. Az ő fiából lett a hercegi rangra jutott udvari és államkancellár. A háromemeletes palota 1705-6 között nyerte el jelenlegi formáját, immár Liechtenstein herceg kérései alapján. A híres fehér lépcsőház mennyezeti stukkója alatt a márványkorláton groteszk angyalka- és állatszobrok vannak, virágfűzérekkel és tekergő kígyókkal díszített urnák, a lépcsőpihenő fülkéiben álló antikizáló szoboralakok díszlenek. Belső udvarán a híres Triton-kút. A kandallós teremben a figurális dísz Napóleon nővéreit örökítette meg az utókor számára. 1781 telén itt rendezték meg Mozart Esz-dúr fúvóshatosának ősbemutatóját. Az ifjú zeneszerző művét Liechtenstein hercegnek ajánlotta hálából, mert pártolta tehetségét. Sajnos ezt nagyon kevesen tették Bécsben.
-A Dietrichstein-palota három régi házÁból építették át eredetileg Anton Ulfeld gróf, császári főudvarmester számára. Tehát eredetileg nem a Dietrichstein-családnak.
-A Starhemberg-palotában lakott és 1701-ben meghalt Ernst Rüdiger Starhemberg gróf, aki a második török ostrom idején Bécs védelmének katonai főparancsnoka volt. A palotában ma a Közoktatásügyi Minisztérium működik.
-A Havas Miasszonyunknak ajánlott minorita templom (Minoritenkirche) a város egyik legsajátosabb temploma. 1230 táján megtelepedett a minorita kolduló szerzetesrend. Tornyát az első török ostrom (1529) idején ágyúgolyó döntötte le, majd 1623-ban helyreállították, de a második török ostrom (1623) idején újra ledöntötték. Ezután lapos sátortetővel fedték le, így láthatjuk ma is. Az templomhoz nem csak rendház, hanem kórház is tartozott. A templomban 1569-1620 között protestáns istentiszteletet tartották, majd újra visszatértek a minoriták, azonban II. József 1784-ben kitelepítette őket a belvárosból. A templomot az olaszok kapták meg, ma is olasz nemzeti templom. Itt látható egy mozaik, mely Leonardo da Vinci „Utolsó vacsorá”-jának pontos mása. A kép Napóleon kívánságára készült. Bukása után I. Ferenc császár vásárolta meg. Itt látható a templom legértékesebb kincse a kő-Madonna, melyet 1345-ben Albrect adományozott a templomnak. A templom oldalában láthatjuk a Rudolf von Alt-emlékművet. Annak a múlt századi festőnek az ülő kőszobra, kinek rézkarcai és vízfestményei gyönyörűek, de a biedermeieri Bécs pontos dokumentumai is.
-Az Országház (Landhaus) hatalmas palotája eredetileg a Liechtenstein családé volt. I. Miksa császár korától itt tartották az alsó-ausztriai rendi gyűlést. Ma az alsó-ausztriai kormány hivatala. 1848. március 13-án az országházból terjedt át a forradalom a városra. 1918. november 12-én kiáltották ki az Osztrák Köztársaságot. 1945 után is a politikusok tanácskozóhelye maradt. A klasszicista Díszteremben (Festsaal) nevezetes hangversenyeket tartottak. Itt volt 1821-ben Schubert ősbemutatója, 1823-ban Beethoven adott itt zongoraestet, s még ebben az évben a tizenkét éves fiúcska, Liszt Ferenc adott itt zongoraestet.
-Az Alsó-ausztria Tartományi Múzeum (Niederösterreichisches Landesmuseum) Mollard-Clary-palotaként is ismert. Azért, mert az eredeti házat 1689-ben Mollard gróf, 1760-ban pedig Clary gróf építtette át. A palota 1924 óta múzeumként működik. Az első emeletén van a természettudományi gyűjtemény, ahol rengeteg állat került kiállításra. Mellette az ásványtani gyűjtemény. A második emeletén a művészeti és népművészeti kollekciót őrzik. A harmadik emeletén a földtani részleg és az 1600-1900 közötti évek jogszolgáltatásának tárgyi emlékei kerülnek bemutatásra. Itt mutatják be a kor különböző kínzóeszközeit is.
-A Modena-palota a Modena család XVI. századi háza. A második világháborúban súlyosan megsérült, 1945-50 között építették újjá. Ma a Belügyminisztérium épülete.
-A Wilczek-palota homlokzatán olvasható, hogy itt született 1791. szeptember 21-én gróf Széchenyi István, a legnagyobb magyar. Újabb kutatások szerint azonban nem itt született. Állítólag amikor II. Lipót császár meghallotta, hogy Széchenyi grófné a városi lakásban akarja megszülni ötödik gyermekét, akkor felajánlotta a családnak, akik akkor nagy kegyben álltak, hogy a város szélén egy ligetes, csendes kertben, az Augartenben álló császári nyári palota egy lakosztályában tegye. Tehát nem a Wilczek-palotában született, csak ide anyakönyvezték. A palota 1730 táján épült a Lembruch család számára. 1825-ben került a Wilczek grófok tulajdonába. Érdekesség, hogy 1810-12 között itt írta első regényét Joseph von Eichendorff, valamint 1812-13 között Franz Grillparzer bérelte az egyik lakást.
-A Nagy Szt. Mihály ház (Grosses Michaelerhaus) arról nevezetes, hogy 1750-ben Joseph Haydn, tizenhatévesen, miután elbocsátották a Magas Kúria zenekarából, itt lakott az egyik padlásszobában. Bécsben ez volt az első önálló lakása. Emléktábla jelzi ezt a ház falán. Másik érdekesség, hogy Pietro Metastasio apát, a Habsburgok olasz udvari költője és történelemírója e házba költözött 1730-ban VI. Károly meghívására Nápolyból. Aztán itt is élt egészen haláláig (1782). Emléktábla jelzi a ház falán. A szomszédban levő Szt. Mihály-kriptában lett eltemetve.
-A Szt. Mihály-templom (Michaelerkirsche) 1100 táján épült. Egyházi feljegyzések szerint 1221-ben felszentelték. 1276-ban és 1327-ben tűzvész pusztította, 1443-ban földrengés rongálta, 1525-ben újra tűzvész pusztította, 1590-ben megint földrengés tette tönkre. Újra és újr
 Bécs, látkép forrás: kattintson ide |
