Fertő tó-Seewinkel Nemzeti Park
Ausztria keleti részén Burgenland tartományában található. Beletartozik a Fertő ausztriai területének déli és keleti része is, valamint a Fertőzugot, amiből a neve is ered, hiszen a Fertőzug németül Seewinkel. Hossza 36 km, szélessége 7-15 km. Mélysége csak néhol több, mint 1,5 méter. Felülete a nádasokkal együtt 300 km², amelyből a vízfelület 183 km². Ausztriához 160 km², Magyarországhoz 23 km² vízfelület tartozik. A tófelszin gyakran több vizet párologtat el, mint amennyi pótlódik, ezért gyakran kiszárad. Nyáron a tó hőmérséklete eléri a 30 ˚C-ot. Az évi legmagasabb és legalacsonyabb átlaghőmérséklet között 20 ˚C különbség sem ritka. Itt a legmagasabb a szélerősség középértéke. Nyugodt időben a Fertő-tó saját, délkeleti irányú szélrendszert alakít ki. Magas sótartalma van, a meder alatti rétegekben nagy kiterjedésű ásványvíztároló rétegek vannak. Ez az első olyan nemzeti park, amely kielégíti a Természetvédelmi Világszövetség kritériumait. A Fertő-tavat a Lajta-hegység, a Soproni-hegység és a Pándori-fennsík övezi. Egyetlen folyó, a Vulka táplálja, amely összegyűjti a Rozália-hegység és a Lajta-hegység apró csermelyeit Ruszt felett, az Okai-pusztán ömlik a tóba. A Fertő tó a földkéreg mozgásával jött létre. Az ásziai sós tavak csoportjának egyetlen európai tagja. 1993-ban nyitotta meg kapuit ez a Magyarországra is átnyúló Közép-Európa egyetlen sztyeppés tájú nemzeti parkja. Európa legvarázslatosabb természeti térségei közé tartozik, hiszen csodás nádasai, vízparti mezői, kiszáradó tavacskái és vízfelületei vannak. Jellegzetes fái az erdei fenyő, lucfenyő, bükkfa, tölgyfa és vörösfenyő. Aljnövényzete a fecsketárnics, az árnika, a vörös aggófű, a szirti aggófű, fekete áfonya és a tőzegmohás lápok is nagy számban fellelhetők. A terület szélén gesztenyéseket láthatunk. Megtalálhatjuk itt 300 méter magasságban a havasi égert. Európa második legnagyobb egybefüggő náddal borított vidéke. A Fertő-tavat öleli körül, ami Európa egyik legismertebb és legjelentősebb madárparadicsoma. Nádasaiban 260 féle madárfajt tartanak nyilván. Ezek közül 180 féle ezen a részen honos, a maradék 80 féle átvonuló. Alpesi, pannóniai, ázsiai, mediterrán és északi vidékekről származó fajok is megtalálhatóak, mint például a tavi béka, a dunai tarajos gőte. A magyar csüdfűt sem hagyhatjuk említés nélkül. De láthatunk itt gémet, bíbicet, havasi lilét, erdei szalonkát, túzokot, vízityúkot, vadrécét, vadlúdat, fácánt, fogolyt, siketfajdot és még sok szép madárfajt. A Fertő-tó jellegzetes halfajtája a ponty, a csuka és újabban az angolna.
